T R Korsz G T Rt Nelme: Rm NY N Pirt S, Nagyszeldzsuk Birodalom, Egyp Rtrendszer T R Korsz Gban, Ik Niumi Szult NS G, Kolkhisz

Forras: Wikipedia. Oldalak: 47. Fejezetek: Ormeny nepirtas, Nagyszeldzsuk Birodalom, Egypartrendszer Torokorszagban, Ikoniumi Szultansag, Kolkhisz, Ifjutorok mozgalom, Szeldzsuk-dinasztia, CENTO, Zold vonal, ANZAC-obol, Torokorszag-PKK konfliktus, Ataturk reformjai, Szaadabadi szerz des, Edirne, Torokorszag tortenelmi kronologiaja, I. Kilidzs Arszlan, Sevres-i bekeszerz des, Ciprus 1974-es torok megszallasa. Idezet: Az ormeny nepirtas (ormenyul:, torokul: Ermeni Soyk r m ) emlitik meg ormeny holokauszt, nagy sorscsapas ( (IPA: m ts j rn)) es ormeny meszarlas neven is ormeny forrasok szerint mintegy masfel millio ormeny er szakos kitelepitese es lemeszarlasa volt 1915 es 1917 kozott, a muzulman vallasu torokok alkotta Oszman Birodalomban az ifjutorok kormany uralma alatt. A torokok szerint 200-300 000-en, mig a tudomanyos korokben elfogadott nezet szerint 600-800 ezren vesztettek eletuket. Az ormeny genocidiumra szeles korben tekintenek ugy, mint az egyik els modern, szisztematikus nepirtasra; sok nyugati forras pusztan a halalozasi aranyt emeli ki, mint az ormenyek megsemmisitesere tett szervezett akcio legf bb bizonyitekat. A genocidium, amelyet a mai napig huszonket orszag ismert el hivatalosan nepirtasnak, bizonyara a masodik legreszletesebben tanulmanyozott ilyen jelleg esemenysorozat a tortenelemben. A Torok Koztarsasag kormanya visszautasitja, hogy az esemenyeket genocidiumkent jellemezzek. A vallasi alapokon nyugvo oszman jogrendszerben az ormenyekre (mint dhimmikre, a gorogokkel, zsidokkal es mas etnikai es vallasi kisebbsegekkel egyutt) mas torvenyek vonatkoztak, mint a muszlimokra. Kulon biroi testuletuk volt, bar az olyan ugyek, amelyekben egy muszlim is erintett volt, a saria, az iszlam jog illetekessegebe tartozott. Az ormenyek fel voltak mentve a katonai szolgalat alol es ehelyett egyfajta mentessegi adot, a dzsizjat voltak kotelesek fizetni; az iszlam birosag el tt te...