
Lmbt Filmrendez?k: Pier Paolo Pasolini, Luchino Visconti, Nina Hartley, Andy Warhol, Franco Zeffirelli, Patrice Ch Reau
Paperback
Currently unavailable to order
ISBN10: 1232886947
ISBN13: 9781232886945
Publisher: Books Llc Wiki Series
Pages: 36
Weight: 0.18
Height: 0.07 Width: 7.44 Depth: 9.69
Language: Hungarian
ISBN13: 9781232886945
Publisher: Books Llc Wiki Series
Pages: 36
Weight: 0.18
Height: 0.07 Width: 7.44 Depth: 9.69
Language: Hungarian
Forras: Wikipedia. Oldalak: 35. Fejezetek: Pier Paolo Pasolini, Luchino Visconti, Nina Hartley, Andy Warhol, Franco Zeffirelli, Patrice Chereau, Rainer Werner Fassbinder, Pedro Almodovar, Jean Cocteau, George Cukor, Ferzan Ozpetek, Bill Condon, Gus Van Sant, Jean-Claude Brialy, John Schlesinger, Bryan Singer, Francois Ozon, Roland Emmerich, Tony Richardson, Joel Schumacher, John Waters, Gregg Araki, Amanda Bearse, Lindsay Anderson, Derek Jarman, John Cameron Mitchell, Alejandro Amenabar, Todd Haynes, Eytan Fox. Idezet: Pier Paolo Pasolini (Bologna, 1922. marcius 5. - Ostia, 1975. november 2.) olasz iro, kolt, teoretikus es filmrendez . A szelesebb kozonseg - f leg Magyarorszagon - inkabb filmrendez kent ismeri. Egyike a XX. szazad legjelent sebb es legsokoldalubb m veszeinek, aki mind maganeletevel, mind pedig m veszeti tevekenysegevel orokos vitak es tamadasok kereszttuzeben allt. Medea (Maria Callas) Oidipusz kiraly (Franco Citti) Salo, avagy Szodoma 120 napja Salo, avagy Szodoma 120 napja (Helene Surgere)Pier Paolo Pasolini edesapja, Carlo Alberto Pasolini, katonatiszt volt, edesanyja, Susanna Colussi - aki nehany filmjeben is szerepelt - friuli taniton . Szuleihez komplexusokkal teli, ellentmondasos viszony f zte: fasiszta erzelm apjahoz sosem erezte kozel magat, anyjaval viszont legendasan szeretetteli volt a kapcsolata. (Oneletrajzi szempontbol is kulonosen erdekes az Oidipusz kiraly cim filmje.) Elete egyik meghatarozo tragediaja volt occse, Guido tragikus halala: a Wehrmacht ellen partizankent harcolo 18 eves ifjut jugoszlav partizanok oltek meg 1945-ben, tevedesb l. 1942-ben jelent meg Pasolini els, friuli dialektusban irt verseskotete, a Poesie a Casarsa. (A friuli nyelv es kultura apolasat egesz eleteben fontos feladatanak tartotta.) 1945-ben a bolognai egyetemen megkapta tanari diplomajat. 1945 es 1949 kozott Friuli tartomany egyik kisvarosaban, Casarsaban tanitott. Ez az id szak hozta kozel az egyszer ...